A Yeti rák, tudományos nevén hirsute kiwa, az egyik legrejtélyesebb és leglenyűgözőbb faja a tengeri világban. 2005-ös felfedezése mérföldkövet jelentett a tengerbiológiában, hiszen egy új családhoz, az ún. Kiwaidae. Ezek a lények, amelyek a Csendes-óceán mélyén laknak, a "Yeti" becenevet kapták egyedi fizikai tulajdonságaik miatt, mint pl. selymes szálakkal borított csipesz a legendás hóember bundájára emlékeztet.
Hol él a Yeti rák?
A Yeti rák főként a bazaltos zónák a környező hidrotermikus szellőzők és hidegszivárgások, amelyek legfeljebb a mélységben helyezkednek el 2.300 metrók. Ezek a szélsőséges körülmények, amelyeket a magas hőmérséklet és a napfény teljes hiánya jellemez, környezetüket a legtöbb faj számára barátságtalan hellyé teszik. Ez a rák azonban kifejlesztette a lenyűgöző alkalmazkodóképesség lehetővé téve virágzását ezekben az aktív vulkáni régiókban.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a jeti rák a hidrotermális szellőzőket kedveli, ahol a forró ásványi anyagokban gazdag víz Kedvező környezetet biztosít a túlélésükhöz nélkülözhetetlen baktériumok elszaporodásához. Ezek a lények olyan területeken is megtalálhatók, mint a Csendes-Antarktisz-hátság és a Húsvét-szigethez közeli mély vizek.
Megkülönböztető fizikai jellemzők
A Yeti Crab mérete kb 15 centiméter hosszúságú, és fehér teste jellemzi, amitől albínónak tűnik. Ennek a rákfélének nincs funkcionális szeme, vagyis teljesen vak. Látás helyett fogójának érzékszervi szálait használja fel érzékelni a környezetedet és etetni.
A csipesz az egyik legszembetűnőbb tulajdonsága. Ezeket selymes szálak borítják, amelyek otthont adnak a kolóniáknak baktériumok. Egyes elméletek azt sugallják, hogy ezek a baktériumok döntő szerepet játszanak a környezet méregtelenítésében és a rák táplálásában, míg mások azt állítják, hogy védelmet nyújthatnak a vízben jelen lévő mérgező elemek ellen.
Táplálkozás és bakteriális szimbiózis
El hirsute kiwa diétája főleg azon alapul baktériumok amely a csipeszében nő. Ez a folyamat végtagjainak állandó mozgatásával megy végbe, amelyek az ásványi anyagokban gazdag vizet felkavarják filamentumai körül, elősegítve ezzel a baktériumok szaporodását. Emellett megfigyelték, hogy a környezetében jelen lévő mikroorganizmusokat, kagylókat és egyéb kis rákféléket is fogyasztja.
A baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolat nagy tudományos érdeklődésre számot tartó téma. A jelenlegi hipotézisek azt sugallják, hogy ezek a baktériumok segíthetik a Yeti rákot lebontja a mérgező anyagokat vagy akár közvetlen táplálékforrásként is szolgálhat, mivel a rák emésztőrendszerét összetett szerves anyagok feldolgozására tervezték.
Szaporodás és életciklus
A faj természetes élőhelyén történő tanulmányozása nehézségek miatt keveset tudunk szaporodásáról. Más rákokhoz hasonlóan azonban a Yeti rákról is feltételezik, hogy a külső megtermékenyítés. A nőstények valószínűleg a hasukban hordják a megtermékenyített petéket, amíg ki nem kelnek. Az utódoknak születésüktől fogva szembe kell nézniük a szélsőséges környezet nehézségeivel, ami magasra utal halálozási ráta az élet korai szakaszában.
Fenyegetések és védettségi állapot
Bár jelenleg nem tekintik veszélyeztetett fajnak, a jeti rák potenciális fenyegetésekkel néz szembe a tengerfenék erőforrásainak kiaknázása, például a hidrotermális nyílásokon végzett bányászat és az óceánok szennyezése miatt. Ezek a tevékenységek jelentősen megváltoztathatják élőhelyüket, és befolyásolhatják a túlélésükhöz szükséges kényes feltételeket.
Továbbá a éghajlatváltozás negatív hatással lehet a hidrotermikus szellőzőnyílásokra, megváltoztatva a víz kémiai dinamikáját és az ökoszisztéma egyensúlyát, ahol a jeti rák él.
Érdekességek a Yeti rákról
- A tudományos név Kiwa a polinéz mitológiában a kagylókkal kapcsolatos istennőtől származik.
- Emellett hirsute kiwa, a család más fajait is azonosították Kiwaidae, mint a Kiwa purelife, 2006-ban fedezték fel, és a Kiwa tyleri, közismertebb nevén "Hoff rák" David Hasselhoff színész szőrös mellkasához való hasonlósága miatt.
- Megfigyelték, hogy a Yeti rákok hajlamosak csoportosulni legfeljebb 600 egyed négyzetméterenként hidrotermikus szellőzőnyílások körül.
A Yeti rák továbbra is az óceán mélyén rejtőző csodák szimbóluma. Rendkívüli alkalmazkodása a bolygó egyik legszélsőségesebb ökoszisztémájához nemcsak egyediségével tűnik ki, hanem lenyűgöző kérdéseket vet fel a szélsőséges körülmények között fennálló életről és a szimbiotikus kapcsolatáról a bakteriális környezetével. Amíg a tudomány folytatja a mélytengerek felfedezését, ez a kíváncsi rákfélék továbbra is meglepnek rejtelmeivel.