Yeti rák: Élőhelye, jellemzői és érdekességei ennek az egyedülálló fajnak

  • A Yeti rák extrém mélységben él, a hidrotermális szellőzők közelében.
  • Szőrös karmaik szimbiotikus baktériumokat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a tápláláshoz és a védelemhez.
  • Olyan élőhelyekhez alkalmazkodik, ahol nincs napfény, mivel teljesen vak.
  • Olyan fenyegetésekkel néz szembe, mint a víz alatti bányászat és az éghajlatváltozás.

jeti rák

A Yeti rák, tudományos nevén hirsute kiwa, az egyik legrejtélyesebb és leglenyűgözőbb faja a tengeri világban. 2005-ös felfedezése mérföldkövet jelentett a tengerbiológiában, hiszen egy új családhoz, az ún. Kiwaidae. Ezek a lények, amelyek a Csendes-óceán mélyén laknak, a "Yeti" becenevet kapták egyedi fizikai tulajdonságaik miatt, mint pl. selymes szálakkal borított csipesz a legendás hóember bundájára emlékeztet.

Hol él a Yeti rák?

A Yeti rák főként a bazaltos zónák a környező hidrotermikus szellőzők és hidegszivárgások, amelyek legfeljebb a mélységben helyezkednek el 2.300 metrók. Ezek a szélsőséges körülmények, amelyeket a magas hőmérséklet és a napfény teljes hiánya jellemez, környezetüket a legtöbb faj számára barátságtalan hellyé teszik. Ez a rák azonban kifejlesztette a lenyűgöző alkalmazkodóképesség lehetővé téve virágzását ezekben az aktív vulkáni régiókban.

Yeti rák élőhelye

A tanulmányok azt mutatják, hogy a jeti rák a hidrotermális szellőzőket kedveli, ahol a forró ásványi anyagokban gazdag víz Kedvező környezetet biztosít a túlélésükhöz nélkülözhetetlen baktériumok elszaporodásához. Ezek a lények olyan területeken is megtalálhatók, mint a Csendes-Antarktisz-hátság és a Húsvét-szigethez közeli mély vizek.

Megkülönböztető fizikai jellemzők

A Yeti Crab mérete kb 15 centiméter hosszúságú, és fehér teste jellemzi, amitől albínónak tűnik. Ennek a rákfélének nincs funkcionális szeme, vagyis teljesen vak. Látás helyett fogójának érzékszervi szálait használja fel érzékelni a környezetedet és etetni.

A csipesz az egyik legszembetűnőbb tulajdonsága. Ezeket selymes szálak borítják, amelyek otthont adnak a kolóniáknak baktériumok. Egyes elméletek azt sugallják, hogy ezek a baktériumok döntő szerepet játszanak a környezet méregtelenítésében és a rák táplálásában, míg mások azt állítják, hogy védelmet nyújthatnak a vízben jelen lévő mérgező elemek ellen.

Táplálkozás és bakteriális szimbiózis

El hirsute kiwa diétája főleg azon alapul baktériumok amely a csipeszében nő. Ez a folyamat végtagjainak állandó mozgatásával megy végbe, amelyek az ásványi anyagokban gazdag vizet felkavarják filamentumai körül, elősegítve ezzel a baktériumok szaporodását. Emellett megfigyelték, hogy a környezetében jelen lévő mikroorganizmusokat, kagylókat és egyéb kis rákféléket is fogyasztja.

A baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolat nagy tudományos érdeklődésre számot tartó téma. A jelenlegi hipotézisek azt sugallják, hogy ezek a baktériumok segíthetik a Yeti rákot lebontja a mérgező anyagokat vagy akár közvetlen táplálékforrásként is szolgálhat, mivel a rák emésztőrendszerét összetett szerves anyagok feldolgozására tervezték.

jeti rák

Szaporodás és életciklus

A faj természetes élőhelyén történő tanulmányozása nehézségek miatt keveset tudunk szaporodásáról. Más rákokhoz hasonlóan azonban a Yeti rákról is feltételezik, hogy a külső megtermékenyítés. A nőstények valószínűleg a hasukban hordják a megtermékenyített petéket, amíg ki nem kelnek. Az utódoknak születésüktől fogva szembe kell nézniük a szélsőséges környezet nehézségeivel, ami magasra utal halálozási ráta az élet korai szakaszában.

Fenyegetések és védettségi állapot

Bár jelenleg nem tekintik veszélyeztetett fajnak, a jeti rák potenciális fenyegetésekkel néz szembe a tengerfenék erőforrásainak kiaknázása, például a hidrotermális nyílásokon végzett bányászat és az óceánok szennyezése miatt. Ezek a tevékenységek jelentősen megváltoztathatják élőhelyüket, és befolyásolhatják a túlélésükhöz szükséges kényes feltételeket.

Továbbá a éghajlatváltozás negatív hatással lehet a hidrotermikus szellőzőnyílásokra, megváltoztatva a víz kémiai dinamikáját és az ökoszisztéma egyensúlyát, ahol a jeti rák él.

Érdekességek a Yeti rákról

  • A tudományos név Kiwa a polinéz mitológiában a kagylókkal kapcsolatos istennőtől származik.
  • Emellett hirsute kiwa, a család más fajait is azonosították Kiwaidae, mint a Kiwa purelife, 2006-ban fedezték fel, és a Kiwa tyleri, közismertebb nevén "Hoff rák" David Hasselhoff színész szőrös mellkasához való hasonlósága miatt.
  • Megfigyelték, hogy a Yeti rákok hajlamosak csoportosulni legfeljebb 600 egyed négyzetméterenként hidrotermikus szellőzőnyílások körül.

A Yeti rák továbbra is az óceán mélyén rejtőző csodák szimbóluma. Rendkívüli alkalmazkodása a bolygó egyik legszélsőségesebb ökoszisztémájához nemcsak egyediségével tűnik ki, hanem lenyűgöző kérdéseket vet fel a szélsőséges körülmények között fennálló életről és a szimbiotikus kapcsolatáról a bakteriális környezetével. Amíg a tudomány folytatja a mélytengerek felfedezését, ez a kíváncsi rákfélék továbbra is meglepnek rejtelmeivel.


Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.